Az elmúlt években számos vizsgálat született annak megismerésére, hogy az apai érzelmek, illetve az apai viselkedés kimutatható-e az agyi aktivitások vizsgálatával. Az eredmények a kutatók számára is meglepetést okoztak. Kuo (1) vizsgálatában apák és gyermekek közös játékát követően mérték az agyi aktivitás változását, később pedig kisgyerekekről szóló videó filmet játszottak le az apák részére. Az elvégzett mérések megerősítették: az apákban is kiterjedt agyi területek aktiválódnak, melyek többnyire megfelelnek az anyai agyi aktivitásoknak. A kutatások szerint azonban vannak jelentős ” apa specifikus” agyi változások is, melyeket csak apáknál tapasztaltak. Elsősorban az empátiáért, a szülői gondoskodásért, és a gyermek védelméért felelősnek tartott területeken történtek változások. Különösen érdekes, hogy az apákban erőteljesen nőtt a szülő-gyermek kötődésért felelősnek tartott hormon, az oxytocin mértéke. Ez azért is nagy jelentőségű, mert korábban a pszichológia szinte kizárólag az anya-gyermek kötődést kutatta. Hasonló eredményekre jutottak Pilyoung (2), illetve Eyal Abraham és munkatársaik is. (3).
Izgalmas következtetésre jutottak azokban az összehasonlító vizsgálatokban is, ahol az apák és anyák viselkedését saját gyermekük, illetve idegen gyermek jelenlétében tesztelték. Ebben az esetben mind az anyák, mind az apák saját gyermekeikre ( pl. a gyermeksírásra adott válasz esetén) fokozottabb agyi aktivitással reagáltak.
Léder László, Apa Akadémia
Forrás:
1 Biological Psychology 2012. október
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/229103722.
2.Social Neuroscience 2014/9
http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/17470919.2014.933713?journalCode=psns20#.U8fiJFYYywE
3. PNAS 2014.július, vol. 111 no. 27
http://www.pnas.org/content/111/27/9792.abstract