Léder László: „A családoknak nem második anyára van szüksége”

2018-03-19 Aktuális, Apa tudomány

Csendes apaforradalom, így hangzik a Családbarát Újbuda Program és a Felelős Szülők Iskolája apasorozatának soron következő előadásának címe, mely előadója Léder László pszichológus, az Apa akadémia vezetője. A március 21.-én délután 18 órakor megrendezésre kerülő előadásról, a csendes „apaforradalomról”, apakutatásokról, apahiányról és kötődésről kérdeztük az ismert pszichológust.

Az apák hiánya a modern társadalmak meghatározó problémájává vált. Az elmúlt évtizedekben viszont Nyugat-Európában elindult egy „csendes apaforradalom”, mind a való életben, mind a kutatásokban. Mikor, hol kezdődtek ezek a folyamatok és hogyan hatottak egymásra?

Valamikor az 1970-es években, több nyugati országban szinte egy időben jelentek meg publikációk arról, hogy valami nem stimmel a modern családokkal. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de valahogy mégis megmosolyogtató az a naivitás, amivel akkor az apa szerepét szemlélték. Komoly szakemberek is úgy gondolták, hogy egy anya, az apa jelenléte nélkül is boldog és egészséges gyermekeket tud felnevelni, miközben ő is boldog édesanyaként fantasztikus karriert fog felépíteni. A Skandináv országok léptek először, mert belátták az apák meghatározó szerepet játszanak a gyermeknevelésben, a család és a párkapcsolat stabilitásában. Ami pedig a kutatásokat illeti, már az 1960-as években is voltak kutatási eredményeink arról, hogy az apák hiánya milyen pszichológiai hátrányokat okoz egy gyermek életében. A nagy, átfogó kutatások azonban csak lassan indultak el, és modern apa-kutatásokról igazából csak az elmúlt 20 évben beszélhetünk.

Mikor és hogyan érte el ez a folyamat Magyarországot?

Hazánkat is szerencsésen elérte a forradalom előszele és talán az első hullámai is. Egyre többet hallani a pszichológus szakmában és a közbeszédben is az apák meghatározó szerepéről. Óvatos optimizmussal vagyok ebben a kérdésben. Valami megmozdult: a fiatal férfiak egyre nagyobb mértékben érdeklődnek az aktív, gondoskodó apa szerep iránt, könyvek jelennek meg a témában, ugyanakkor meggyőződésem, hogy rendszereink rendbetétele nélkül nem érhetünk el jelentős változást. A munka-magánélet, a születési kultúra, az oktatás és a válási gyakorlat józan reformjára lenne égető szüksége a magyar családoknak.

A legfrissebb biológiai illetve neurológiai kutatások legmeglepőbb eredményei a férfiak hormonális illetve agyi „elváltozása” a gyermekük születése körüli időszakban. Mi a lényege ezeknek?

2010-2011-ben több meglepő kutatási eredmények születettek az Egyesült Államokban. A vizsgálatok kimutatták, hogy a várandóság ideje alatt az apákban – főleg az anyák által a várandóság folyamatába bevont apákban – drámai hormonváltozások történnek. Az „apai agyat” elemző vizsgálatok pedig egyértelműen kimutatták, a kisgyermekes édesapák agyszerkezete jelentős mértékben átalakul. Vagyis elmondhatjuk, hogy az apaság, az anyasághoz hasonlóan genetikailag meghatározott biológiai és pszichológiai szerep.

A kutatások révén kiderült az is, hogy mi a fontosabb: a gyermekkel kettesben/együtt töltött idő vagy az apák családtagok általi „elismertsége”. Meglepő a válasz. Vagy mégsem?

Mindenképpen meglepő. Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint önmagában az, hogy egy apa milyen erős apai identitással és szereptudattal rendelkezik nagyobb hatással volt a gyerekek lelki életére, mint a gyerekekkel együtt töltött idő, apai tevékenység. Én ezt „családi apa kultúrának” nevezem. Saját tapasztalataim szerint is, egy meggyengített apa önmagában szeretettel és aktivitással nehezen tud megfelelő hatással lenni gyermekei életére.

Meggyengített apa, második anya. Sokszor beszélsz az apai-anyai szerepek torzulásairól, miért?

Igazából az anya-gyermek centrikus családszerkezet nevezhető torznak, innen indul ki a legtöbb mai családi probléma. Az anyákra sokszor elviselhetetlen teher hárul a családi élet menedzselésével, az apák pedig kikerültek a családi életből, energiájuk nagy részét az egzisztencia megteremtésre használják el. Az Apa Akadémia legfontosabb célja ezért az apák „visszacsempészése” a családokba. Az apaságot sokszor újra kell tanulnunk, és ügyelnünk kell arra, hogy a családoknak nem második anyára van szüksége, hanem a gyerekeivel mély és saját kapcsolatot ápoló apára.

Sokan állítják, hogy a várandóság alatt és gyermek első három évében az anya a meghatározó. Te mást mondasz. Még a szülésnél is kiemelten fontosnak tartod az apa jelenlétét, szerepét. Miért?

A modern pszichológiai kutatások is azt mutatják, újra kell gondolnunk azt az elképzelést, hogy az újszülött elsősorban az édesanyára hangolódik rá és vele alakít ki egy életre szóló kötődést. Minden jel arra mutat, hogy a gyermek számára egyértelmű, hogy két szülője van és már a várandósság alatt építi saját kapcsolatát az apával. A megszülető gyermek mindkét szülőjét ismerősként üdvözli és mindkettőhöz keresi a kötődést. Ebben a szenzitív időszakban sok minden eldől. Ha az apa ott van, és a családban apakultúra is van, mindenki jobban jár.

És mi történik, ha az apa nincs jelen ebben a szenzitív időszakban – ami egyébként ma még elég jellemző? Visszafordíthatóak az apa-gyermek kapcsolatban így okozott „károk”?

Természetesen senki sem állíthatja, hogy az apa hiánya determinálná egy gyermek nem megfelelő lelki fejlődését. Ez egyébként a hiányzó anyai szeretet esetén sem igaz. Statisztikai alapon viszont sajnos teljesen egyértelmű, a gondoskodó és szerető apa hiánya, különösen az első években hátrányosan érinti a gyermekek fejlődését. Az apai törődésben is részesülő gyerekek az élet minden területén előnyt élveznek.

Az apa hiányának beláthatatlan következményei is lehetnek, ha nem is determinisztikusak. Itt van például a jelenlegi válási gyakorlat.

A válási gyakorlatunk nemzeti tragédia. Sem a válás-megelőzés kultúrája sem intézményrendszere nem épült ki, a válási gyakorlat pedig egyáltalán nem nevezhető gyermekbarátnak. Köztudott, hogy a válások jelentős részét „gyermek-elhelyezési és láthatási polgárháború kíséri”. Válást követően a gyerekek jelentős része eltávolodik az apjától, ami megint csak beláthatatlan következményekkel járhat. Fontos lenne a kérdés körültekintő rendezése, az anyák, az apák és a gyerekek érdekében is. Én magam a kötelező váltott elhelyezés híve vagyok, vagyis a válást követően mindkét szülőnek alanyi joga és kötelessége kell, hogy legyen, gyermekeikről 50-50 százalékban gondoskodni.

És végül nem hagyhatjuk ki: a férfiak nemcsak a családokból, hanem az oktatásból is eltűntek. Mik ennek a következményei a gyerekekre és a társadalom egészére nézve?

Könnyű belátnunk, hogy milyen következményekkel járhat, ha az apátlanul felnövő gyermekek, férfiak nélküli bölcsődékbe, óvodákba és iskolákba kerülnek. A nevelőnők és pedagógus hölgyek is megszenvedik a férfi kollegák hiányát. A kutatások szerint a férfi tanárok számának növekedésével javul a fiúk iskolai teljesítménye. A világtrend az, hogy egyre kevesebb fiú végez el felsőfokú iskolákat, mert egyszerűen nem találják a szerepüket a mai iskolarendszerben.

Apa-coachinggal is foglalkozol, számos nagyvállalati vezetőnek adsz tanácsot. Melyek a legfontosabb tapasztalataid?

A vezetői attitűd meghatározóan fontos minden munkahelyen. Az apaság kérdése is „fejben tenisz”: ha a vezető nem hiszi és vallja, hogy az apa szerepe egyenrangú az anyáéval, akkor nagy dolgokra nem érdemes számítanunk. Jellemző félreértés, hogy az apa coachingot valamilyen férfiügynek gondolják, holott az is pároknak szól, hiszen anyák nélkül nincs értelme apaságról beszélni. Amivel még gyakran találkozom: önmagukat családbarátnak tartó munkahelyeket hangolunk át, hogy az apával is foglalkozzanak. A jó hír viszont az, hogy az apa coachingot alkalmazó vállalatok hamar rájönnek: lojalitás és munkakultúra fejlesztő innovatív eszközhöz jutottak hozzá.

Miért hoztad létre az Apa Akadémiát és milyenek a visszajelzések egy év működés után?

2017. február 20-án, kislányom hatodik születésnapján alapítottam meg az Apa Akadémiát. Akkor még nem tudtam, hogy ezzel életem egyik legizgalmasabb időszaka kezdődik el. Az Apa Akadémia estjeit pezsgés, jóindulatú tettvágy és őszintén mondhatom, óriási érdeklődés kíséri. Jellemző, hogy esténként már a konkrét kapuzárás miatt kell elhagynunk az épületet, annyi a kérdés, ötlet és felvetés. Az Apa Akadémia a családi életünk részévé is vált, nekem is el kellett végeznem saját életemben azt a nagy feladatot, amiről annyit papolok másoknak: munkám és magánéletem teljes átrendezését, hogy gondoskodó és szerető édesapa maradhassak.

Az apák szerepe a családban című előadássorozatról információ, jelentkezés, ingyenes regisztráció: